Feles helyett fekvőtámasz

A haverokkal minden nyáron eltöltünk együtt egy hetet, ami általában a bulizásról szól. Mindig ugyanaz a srác vezet, mert számára elvi kérdés, hogy soha ne fogyasszon alkoholt. Az ellenkezőjéről nem is akartuk meggyőzni, mert így soha nem volt sofőr problémánk, egészen tavaly nyárig.

A tavalyi kiruccanás alatt volt a srác születésnapja, koccintani akart, de megígérte, hogy inni nem fog, aztán mégis megtette. Itt kezdődtek problémáink, elvesztettük egyetlen józan sofőrünket és a helyzet gyors intézkedést kívánt, mert a srác egyre több felest gurított le. Kitaláltuk, hogy valahányszor inni akar, akkor tíz fekvőtámasz a büntetése, és jó haverként mi is vele csináljuk.

Nos amikor eléggé elfáradtunk, beültünk a kocsiba és elindultunk, de nem jutottunk messzire. Ugyanis a forradalmi józanító módszerünk nem is annyira hatásos, mint mi gondoltuk. Az út menti árokban kötöttünk ki, igaz mindenki kisebb karcolásokkal megúszta, de a kocsi javítatása nem két fillérbe került. Szóval a fekvőtámasztól izmosak igen, de józanok nem leszünk.

Következő?

 Mondd el Te is a véleményed!